A Biblia

A "Biblia" n�v a g�r�g biblion sz� t�bbes sz�ma.
A biblion sz� jelent�se: k�nyvtekercs. A biblosz sz�b�l
sz�rmazik, amely eredetileg az egyiptomi papiruszt,
az �korban �r�shoz haszn�lt anyagot jel�lte.
A Biblia jelent�se teh�t: K�nyvek. Az i. sz. II. sz�zadt�l
fogva kezdt�k ezt a nevet a kereszt�nyek Istent�l
ihletettnek vallott iratgy�jtem�ny�kre alkalmazni.
Az �sz�vets�gben egyed�l D�niel pr�f�ta nevezi
"k�nyvek"-nek a szent iratok gy�jtem�ny�t (Dn. 9:2).
Az egyszer� n�v tal�l�an fejezi ki, hogy e k�nyvnek
a rendk�v�lis�ge nem k�ls�, emberi form�j�ban van:
k�nyveket, l�tszatra m�s emberi m�vekhez hasonl�
�r�sokat tartalmaz. A Bibli�t nevezik egyszer�en
�r�snak, �r�soknak is. J�zus �s az �jsz�vets�g
�r�i is haszn�lj�k ezt az elnevez�st
(Mk. 12:24; II. Tim. 3:16 stb.). Tov�bb� nevezik Isten
Ig�j�nek, Szent�r�snak, K�nyvek K�nyv�nek is.
Az "Isten Ig�je" elnevez�s a Szent�r�sb�l sz�rmazik:
Isten pr�f�t�kon kereszt�l k�z�lt kinyilatkoztat�s�nak
megk�l�nb�ztet� jel�l�s�re szolg�l. Ugyancsak a
Szent�r�sb�l sz�rmazik az "�r k�nyve" n�v is,
ami igen kifejez� �s jelent�s�gteljes. Eszerint a Biblia
"Isten k�nyve" az embereknek.

A Biblia k�t f� r�szb�l �ll: �- �s �jsz�vets�gb�l vagy
�- �s �jtestamentumb�l. A latin "testamentum"
elnevez�st a Vulgata (a Biblia latin nyelv� ford�t�sa)
nyom�n haszn�lj�k. K�z�rthet�bb az �- �s �jsz�vets�g
megjel�l�st alkalmazni, mivel nem v�grendeletr�l
van sz�, amit a "testamentum" sz� els�dlegesen sugall,
hanem Isten Izr�ellel �s a kereszt�ny egyh�zzal k�t�tt
sz�vets�g�r�l. (V�.: II. M�z. 24:8; Mt. 26:28)
Ugyanakkor a testamentum elnevez�snek is van �rtelme.
Azt fejezi ki, hogy ezek az �r�sok szent hagyat�kok,
ak�r Izr�elre vagy az �skereszt�ny egyh�zra gondolunk,
ak�r pedig Isten meghagyatkoz�s�nak �rtelmezz�k
a kifejez�st. Az �sz�vets�g az Izr�el n�p�vel k�t�tt
sz�vets�g keret�n bel�l adott kinyilatkoztat�sokat
(Isten cselekedeteit �s pr�f�t�i �ltal k�z�lt �zeneteit)
�r�k�ti meg. Az �jsz�vets�g a kereszt�ny egyh�zzal k�t�tt
sz�vets�g keret�n bel�l k�z�lt kinyilatkoztat�sokat
(J�zus �let�t, az �segyh�z tapasztalatait, az apostoli
tan�t�sokat, az egyh�z tov�bbi �tj�ra
vonatkoz� j�vend�l�seket) tartalmazza.
Az �sz�vets�g 39, az �jsz�vets�g 27 iratot tartalmaz,
amelyek mintegy 1500 esztend� folyam�n, az
i. e. XV. sz�zadt�l kb. i. e. 400-ig Izr�el n�pe k�r�ben,
�s az i. sz. I. sz�zadban az �skereszt�ny
egyh�z k�r�ben keletkeztek.

A teremt�st�rt�net m�lt� nyit�nya a Bibli�nak.
A Biblia els� fejezete az "�gy volt" bizonyoss�g�val
sz�l F�ld�nk teremt�s�r�l. A le�r�s emberi tapasztalatunk
sz�m�ra meg k�zel�thetetlen, de m�g gondolkod�sunk,
sejt�s�nk is nehezen kapaszkodik fel hozz�.
A Biblia nem az eg�sz vil�gegyetem, hanem egyed�l
a mi bolyg�nk teremt�s�t
k�veti nyomon. A sokat vitatott �s misztifik�lt
"kezdetben" kifejez�s csak a F�ldre vonatkozik.
M�s helyein a Biblia sejteni engedi, hogy
"egek r�gt�l fogva voltak" (II. P�ter 3:5)
�s a f�ldi vil�g el�tt m�r l�teztek m�s vil�gok is
(J�b 38:4-7; Zsid�khoz 1:2; Jelen�sek 12:7-9 stb.).
A teremt�ssel �s az �lettel kapcsolatos k�rd�sek,
kimondva-kimondatlanul ott �llnak minden
emberi probl�ma m�g�tt.