J�zus c�mei, elnevez�sei

 Messi�s

A „Messi�s” a h�ber masijakh, mosiakh, valamint az ar�mi msikha
szavak magyar alakja. A sz� jelent�se „felkenetett”, a H�ber
Bibli�ban gyakran el�fordul �s a szent olajjal felkent f�papot
vagy kir�lyt jelentette. A Biblia azonban nem utal arra, hogy
J�zust felkent�k volna. A kereszt�ny arabok J�zust
„Yasu’ al-Masih”-nak, azaz J�zus Messi�s h�vj�k.


Krisztus

Az �jsz�vets�g g�r�g nyelv�ben a Messi�s sz� ford�t�sa ???????
(Khrisztosz), azaz krizm�val (szentelt olajjal) felkent.
Ez terjedt el a t�bbi eur�pai nyelvben is, a magyarban p�ld�ul
Krisztus alakban. A kereszt�nyek J�zust gyakran
J�zus Krisztusk�nt eml�tik. Az �kereszt�ny id�kben a g�r�g hal
(IX?Y?) sz� kezd�bet�ib�l a k�vetkez� r�vid hitvall�s keletkezett:
 „ΙΗΣΟΥΕ ΧΡΙΣΤΟΣ ΘΕΟΝ ΥΙΟΣ ΣΩΤΗΡ
(J�sz�sz Khrisztosz The� H�iosz Sz�t�r)

A sor jelent�se „J�zus Krisztus, Isten fia, Megv�lt�”.
A hal sok�ig volt J�zus szimb�luma.
A kereszt�nys�gben J�zust a mai napig szimboliz�lj�k
a XP (kh�-r�) bet�kkel.


Az evang�liumokban J�zus sok m�s c�m�vel is tal�lkozhatunk,
mint p�ld�ul pr�f�ta, �r, Emberfia �s a zsid�k kir�lya.
Az �sz�vets�gi pr�f�ci�k ezenk�v�l a Messi�st egyszer
„Imm�nuel” n�ven eml�tik (�sai�s k�nyve 7:14),
�sai�s k�nyve egy m�sik hely�n (9:6) pedig
„h�vj�k nev�t: csod�latosnak, tan�csad�nak, er�s Istennek,
�r�kk�val�s�g atyj�nak, b�kess�g fejedelm�nek.”
J�zus gyakran „Ember Fi�nak”
h�vta mag�t, az angyal M�ri�nak azt �g�rte, hogy fia
„h�vatik Isten Fi�nak” lenni, �s J�zus nem tagadta meg,
mikor a Nagytan�csban megk�rdezt�k �t:
„Te vagy teh�t az Isten Fia?” (Luk�cs 22:70).
Azonban n�h�ny tud�s �gy tartja, hogy az
„Ember Fia” kifejez�s csak egy egyes sz�m els� szem�ly�
n�vm�s szerep�t t�lt�tte be, az „Isten Fia”
kifejez�s pedig csup�n egy „igaz szem�lyt”
jelentett, azaz egyik c�m vagy megnevez�s sem �rthet�
sz� szerint. Erre utalnak a korabeli feljegyz�sekben
tal�lhat� hasonl�, a zsid� papok �s b�r�k eset�ben
is alkalmazott sz�haszn�latok is.

�sszess�g�kben mindezek a c�mek a kereszt�nys�g t�bbs�g�nek
J�zus isteni mivolt�t tan�s�tj�k, b�r vannak olyan t�rt�n�szek
�s m�s egy�nek is, akik m�s �rtelmet tulajdon�tanak nekik.
Vermes G�za mai t�rt�n�sz „J�zus a zsid�;
az evang�liumok t�rt�n�szeti olvasata”
c�m� m�v�ben r�szletesen tanulm�nyozza t�bbek
k�z�tt J�zus c�meit is. A k�vetkez�ket tal�lta:


Pr�f�ta

A H�ber Biblia pr�f�t�i olyan emberek voltak, akik
Istennel besz�ltek (teopneusztia �s teof�nia),
Isten besz�deit a n�peknek hirdett�k �s ezzel gyakran a
politikai-gazdas�gi hatalmat is kritiz�lt�k. A J�zus korabeli
farizeusok
hite szerint a pr�f�t�k kora Malaki�ssal lez�rult,
de az apokrif Makkabeusok 1. k�nyv�nek �r�ja �gy hitte,
hogy egy pr�f�ta egy napon �jra megjelenik J�de�ban.
D�nielt nem is tartott�k pr�f�t�nak, mert az akkori b�lcsek
�gy v�lt�k, hogy �k a pr�f�t�k szellemi �r�k�sei,
�s magukat az Isten t�rv�nyei k�zvet�t�inek tartott�k.
Emellett a Sir�k B�lcsess�ge 48:10. verse egy pr�f�t�nak
�jra megjelen�s�t a vil�g v�ge el�h�rn�k�nek tekinti.
Zsid� kort�rsai J�zust pr�f�t�nak tartott�k
(M�t� evang�liuma 21:11 �s Luk�cs 7:16) szerint,
�s J�zus is, hacsak �tt�telesen �s p�ld�l�zva is,
de pr�f�t�nak h�vta mag�t
(M�t� evang�liuma 13:57, M�rk 6:4,
Luk�cs 4:24-ban). Ezek ellen�re a kereszt�nyek
nem sz�vesen haszn�lt�k ezt a c�met r�, tal�n mert
az els� k�t sz�zadban J�de�ban sok olyan sarlat�n �lt,
akik a vil�g v�g�t pr�f�t�lt�k.


�r


B�r az evang�liumok �s az Apostolok cselekedetei gyakran
haszn�lj�k az �r c�met J�zusra, J�zus soha nem hivatkozott
mag�ra ek�ppen, mindig csak m�sok h�vt�k �gy.
Ezt a t�nyt azt�n sokan sokf�lek�ppen magyar�zt�k:
n�melyek �gy v�lik, hogy a tan�tv�nyok nem az�rt h�vt�k
�rnak, mert istens�gnek tekintett�k, hanem csup�n mint a
tanul� a tan�t�j�t h�vja �gy. Vannak akik �gy gondolj�k,
hogy az �jsz�vets�g ugyan istens�gk�ppen haszn�lja
ezt a c�met, de k�vet�i csak hal�la �s felt�mad�sa
ut�n tulajdon�tottak neki istens�get.
M�sok azonban �gy �rvelnek, hogy sem J�zus,
sem tan�tv�nyai nem haszn�lt�k az ar�m mara
(„�r”) kifejez�st, a g�r�g k�riosz („�r”) kifejez�st pedig
csak a korai nemzsid� megt�r�k k�lcs�n�zt�k
a pog�ny g�r�g�kt�l. Mindenesetre az evang�liumok
gondos olvas�sa arra utal, hogy a n�pek t�bbs�ge
J�zust �rk�nt sz�l�totta a csodat�v�nek
(f�leg M�t� �s M�rk evang�lium�ban) vagy a tan�t�nak
(mint Luk�cs evang�liuma) j�r� tisztelet kifejez�s�re.
�gy t�nik teh�t, hogy a legt�bb esetben az „�r”
kicser�lhet� a magyar „�r”-ral, vagy „tan�t� �r”-ral, a r�sz
�rtelm�nek megv�ltoztat�sa n�lk�l.